Tegnap este ledőltem olvasni három nagyon kimerítő hét után. Nem a gép elé ültem le dolgozni, ahogy általában minden éjjel szoktam…
Azon kaptam magam, hogy végiggondolom mekkorát változott az életem, mióta megtettem pár nagyon nehéz lépést, amitől rettegtem.
De szembenéztem ezekkel!
Persze nagyon megsebzett, ahogy számítottam is rá.
Mégis sikerült meglépni ezeket és az életem végre a megálmodott útra terelődött. Arra az útra, amire mindig is vágytam, legalábbis mióta az eszemet tudom.
Azt éreztem, hogy hálás vagyok a sorsnak, hogy nehézségeket és kihívásokat állított elém. Mert így lehetek most az, aki vagyok, ott, ahol vagyok.
És hálás vagyok a régi önmagamnak is, hogy mertem kockáztatni.
Egy középiskolai tanárom, Mara néni sokszor mondta nekem, hogy nem mindig egyenes út vezet a célig. Ha kicsit göröngyös, vagy meredek…nem baj..adj bele apait-anyait, úgyis elérheted!
Nos, ebben teljesen igaza volt.
Nézz szembe a félelmeiddel, lépd meg, amit meg kell és ha változást szeretnél, légy Te magad a változás!
Megéri kockáztatni, mert minden egyes ember egy csodálatos szerkezet, aki akarattal és kitartással bármire képes!
Erős vagy!
Képes vagy változtatni!
Képes vagy teremteni!
Te vagy maga a teremtő erő! ?
