Ahhoz, hogy gyermekáldásban részesüljünk, a szervezetnek több téren is optimálisan kell működnie. Van, amit tudunk befolyásolni, és van, amit nem. Az alábbi tényezőket kell szemügyre vennünk:
- életkor
- fogamzásgátlási előélet
- virális, bakteriális vagy gombás fertőzések
- menstruációs ciklus
- életmódbeli tényezők
- idegrendszeri problémák, depresszió
- a háttérben meghúzódó egészségügyi rendellenességek
- a háttérben meghúzódó szaporodási rendellenesség
- immunrendszeri problémák
Az életkor előrehaladtával általában csökken a termékenység, és ez a jelenség a nőknél radikálisabb, mint a férfiaknál. Ezt tudomásul kell venni, a tudomány jelenlegi állása szerint ezen nem igazán tudunk változtatni.
A fogamzásgátlási előélet áttekintésénél figyelembe kell venni, hogy használtunk-e antibébi-tablettát, és ha igen, mennyi ideig. Használtunk-e méhen belüli fogamzásgátlót, fogamzásgátló implantátumot, vagy kaptunk-e termékenységet befolyásoló injekciót stb. Ezek mind hatással vannak a termékenységre hosszabb távon is, amikor már nem alkalmazzuk őket.
Fontos, hogy pontosan tudjuk, hányadán állunk a virális (pl. humán papillomavírus), a bakteriális (pl. Chlamydia) vagy a gombás (pl. Candida) fertőzésekkel. Érdemes egy teljes szűrővizsgálatot csináltatni a nőgyógyászunkkal.
Ha bármi probléma van a menstruációs ciklussal, például ha hosszabb a ciklusunk, vagy esetleg rövidebb, mint a normál, vagy kevesebb, illetve több ideig tart a vérzés, az is olyan hormonális, élettani problémát rejthet, amely nehezíti a gyermekáldást.
Életmódunk is befolyásolja a termékenységünket. Például a kevés mozgás, az egészségtelen étkezés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás mind negatívan hat a szervezet működésére.
Az idegrendszerünk állapota is hatással van a gyermekáldásra. A folyamatos stressz, feszültség gátolhatja a termékenységet. Például az agyalapi mirigy működését is módosíthatja, amelynél túlzott prolaktintermelődést is kiválthat, zavarva ezzel a teljes hormonális nemi működést.
A depresszió ugyancsak negatívan hat a termékenységre.
A túlsúly, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a pajzsmirigy működésének zavara, a vashiány mind olyan egészségügyi problémák, amelyek ugyancsak befolyásolhatják a termékenységünket.
A szaporodási rendellenességek közül kiemelendő a petevezeték elzáródása, a méhnyálkahártya túlzott vékonysága, a policisztás ovárium szindróma, az endometriózis és a különféle fibrómák. Ezek sajnos egyre több nőnél fordulnak elő a mai modern társadalomban.
Nagyon fontos, hogy az immunrendszerünk jól működjön, és nem csak azért, hogy a szervezetünk ellenálló legyen a fertőzésekkel szemben. Ha megbetegszünk, a testünk azzal van elfoglalva, hogy magát gyógyítsa, és nem jut energia egy új élet teremtésére. Ám azért is fontos a harmonikus immunműködés, mert például túlműködés esetén a test kilökheti magából a már megtermékenyült petesejtet. Hiszen a kis beágyazódó blasztociszta más genetikai állománnyal rendelkezik, mint az édesanya, ezért a nem normál módon üzemelő immunrendszer megtámadhatja, és így a menstruációval távozhat.
Sok-sok minden játszik szerepet abban, hogy a gyermekünk megfoganhasson. Fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.
Remélem hasznotokra válik ez a cikk és segítségével jobban át tudjátok látni a termékenységet befolyásoló tényezőket!
Bővebben a termékenységről a harmadik könyvemben olvashattok és a speciális női ciklus teakeverékeim a segítségetekre lehet hőn vágyott célotok elérésében:
A legnagyobb áldás a világon a gyermekáldás. Kívánom, hogy teljesüljön vágyatok!
Irodalomjegyzék
Szarvas Nikolett Diána: Termékenység kézikönyve – Természetgyógyász a családban, Budapest, 2022, Scolar.
Szarvas Nikolett Diána–Csuday Dóra: Természetgyógyász a családban: Nők kézikönyve – ciklusok. 2021, Budapest, Scolar.
Dahlke, Margit és Ruediger–Zahn, Volker: Női egész-ség: a női betegségek üzenetei. Budapest, 2005, Bioenergetic.
Deacon, Louise: Pszichológia: hogyan értsük meg önmagunkat és másokat? Budapest, 2013, Scolar.
Drummond, Ann E.: The role of steroids in follicular growth. Reproductive Biology and Endocrinology, 2006. art. 16.
Pavlik Gábor: Élettan, sportélettan. Budapest, 2013, Medicina.